Az a tapasztaltom, hogy a munkaadók nagy része, frászt kap attól, ha a dolgozója anyai örömök elé néz. Ha vezető lennék, lehet, hogy én sem osztoznék a dolgozó örömében... legalábbis nem lenne felhőtlen. Kiesik egy munkaerő, akit ideiglenesen pótolni kell, közben jár neki a fizetett szabadság amit pofátlanul ki is vesz, amikor visszajön dolgozni. És még el sem küldhetem.

Hogyan tudassuk a főnökünkkel, hogy várhatóan a gyerek miatt egy ideig nélkülöznie kell?

• Kérjünk fizetésemelést, mivel már ketten járunk dolgozni.
• A munkahelyen az összes rádiót állítsuk át a Bartókra, mondván hogy a komolyzene jót tesz a babának.
• Simítsuk végig gömbölyödő pocakunkat, miközben nyugatssuk meg a főnököt, hogy nem tőle van.
• ...

Te hogyan mondanád meg?